A tűz az egyik legfontosabb ember okozta, és a klímaváltozás miatt egyre erősebb hatású zavarás a Homokhátságon. A nyáras-borókások gyepjeinek leégés utáni regenerációját hosszú távon monitorozzuk a KNP két területén. 1) a bugaci Ősborókásban és 2) az orgoványi buckásban 4-4 állományban, állományonként 10-10 gyepfoltban, és gyepfoltonként 5-5 db 1 m2-es négyzetben folyik a felvételezés, évente kétszer, Bugacon 1997 óta, Orgoványban 2002 óta. Az adatok a KISKUN LTER leghosszabb, évente felvett biodiverzitás adatsorai.
Különböző korú égések utáni szukcessziók összehasonlítása
A vizsgálat tervezésekor az alábbi célokat tűztük ki:
- Különböző korú leégések utáni illetve nem leégett területek szukcessziós állapotainak felmérése és összehasonlítása a nyáras borókás tisztásain
- A szukcessziós folyamat időjárás-függésének vizsgálata
- Annak vizsgálata, hogy az üreginyúl rágása mennyiben befolyásolja a szukcessziót tűz után és nem leégett területen.
A vizsgálatok összesen 10 darab 1 hektáros bekerítésben folynak Bugac, Bócsa és Orgovány térségében.
A vizsgálat tervezésekor az alábbi célokat tűztük ki:
- Különböző korú leégések utáni illetve nem leégett területek szukcessziós állapotainak felmérése és összehasonlítása a nyáras borókás tisztásain
- A szukcessziós folyamat időjárás-függésének vizsgálata
- Annak vizsgálata, hogy az üreginyúl rágása mennyiben befolyásolja a szukcessziót tűz után és nem leégett területen.
A vizsgálatok összesen 10 darab 1 hektáros bekerítésben folynak Bugac, Bócsa és Orgovány térségében.
Az üregi nyulak 1994-96 közötti kipusztulása után az üreginyúl rágásos kezelés intenzitása alacsony és egyenetlen volt, és 2005-tól megszűnt a kezelés.
Eddigi eredményeink:
-
A tűz utáni regeneráció tanulmányozásakor tapasztalt fokozott cönológiai állapot-átalakulási dinamika (cönostátus-változás) jelenléte mind a kettő-nyolc, a négy-tizennégy és a húsz-harminc éve égett homoki gyepekben arra enged következtetni, hogy a háttérben a tűznek egy közvetett hatása áll, mely vizsgálatunk évtizedes időléptékében állandóan kifejti hatását.
-
A tűznek a vegetáció szempontjából leginkább szembetűnő és hosszú távú hatása a boróka eltüntetése és az árnyékos foltok mennyiségének lecsökkenése. A fás mozaikok az árnyékos foltok képzésével növelik az élőhelyi diverzitást, és ezáltal hozzájárulnak a homokhátsági erdőssztyepp vegetáció kiemelkedő fajgazdagságához.
-
Az égett területek átalakulási dinamikájának csapadékfüggése és a nem égett, jellemzően árnyas nyáras-borókás tisztások érzéketlensége a csapadék mennyiségére azt mutatja, hogy a nem égett területeken valamilyen mechanizmus csökkenti a csapadékmennyiség szerepét a cönostátus-változásokra nézve, ami az égett területeken nem működik. Ez a mechanizmus feltételezhetően a nagyobb fás szárú borítás pufferoló hatása, mely csökkenti az aszályérzékenységet a fásodási folyamatban előrehaladott, nem égett területeken.
-
A tűz egyik legfontosabb hatásának a közönséges boróka eltüntetése, és ez által a változatos mikrohabitat-szerkezet homogenizálása, az árnyas foltok mennyiségének lecsökkenése
tűnik. Ugyanakkor a nyárfa fajok jól sarjadnak és a nyílt homoki gyep gyorsan regenerálódik és dinamikusabbá válik a tűz után.
Tájszintű produkció és LAI monitorozás Orgovány térségében
A vizsgálatok célja az időjárás és a produkció közötti kapcsolatok megfigyelése egy környezeti és zavarási gradiens mentén egy változatos tájban. A 3x3 km-e mintaterület rendkívül változatos, nyílt homokpusztagyeptől nádasig, ép és leégett borókástól telepített erdőig és elhagyott tanyahelyig sok, a Kiskunságra jellemző élőhelyet tartalmaz. Egy ilyen változatos táj monitorozása sokelemű mintavételt kíván. A közel természetes gyepterületeken egy nedvességi gradiens mentén vágásos évi föld feletti biomassza- és levélfelület-index- (LAI) becslést alkalmazunk, ami terepi távérzékelés kalibrációjául is szolgál (ld. a térképen: Calibration point). A terepi távérzékelés többcsatornás reflektancia-mérés, amiből vegetációs indexet számítunk, amit LAI- és biomassza-becslésre alkalmazunk. A terepi távérzékelést kiterjesztjük degradált, azaz művelésbe vont és felhagyott gyepterületek monitorozására (CROPSCAN transect). A fás élőhelyeken egy másik terepi távérzékelési módszer alkalmazunk, ami közvetlenül LAI-t becsüli a lombozat alatti fénymintázat mérésével (LAI-2000 site). Az eredményekből a részletes élőhelytérkép felhasználásával éves becsült föld feletti produkció- és LAI-térképet készítünk.
