közösségek szerveződése

Homoki gyepek durva-léptékű állomány-változásának monitorozása

A fülöpházi homoki gyep hosszú-távú változását monitorozzuk a nemzeti parki kezelés (legeltetés felhagyása) és a klímaváltozás tükrében. Ennek során 200 db 4m*4m-es közel állandó mintavételi négyzetben követjük a növényzet változását. A vizsgálat 2000-ben indult, 2010-ig kétévenként, majd ötévenként végeztük el a monitoringot. A legutóbbi monitoringot 2021-ben végetük el, a továbbiakban pedig ötévenkénti monitoringot tervezünk.

Finomléptékű gyepdinamika monitorozása, különös tekintettel az állományalkotó fűfajokra

A fülöpházi homokbuckásban 1998 óta, évenkénti mintavételezéssel vizsgáljuk a nyílt évelő homokpusztagyepek 16 állományát, ebből nyolcban a Festuca vaginata, másik nyolcban a Stipa borysthenica volt az uralkodó fűfaj a monitorozás kezdetekor. Állományonként három, 1m*1m-es négyzetben (összesen 48 négyzet) évente kétszer készítünk cönológiai felvételeket (nyáron és ősszel), valamint a két uralkodó faj egyedszámát is nyomon követjük.

Homoki gyepek términtázati szerveződése

Alapvető célkitűzésünk, hogy a viszonylag egyszerű szerkezetű évelő nyílt homokpusztagyepben a korábbi társulás- és populációszintű ökológiai és ökofiziológiai ismeretek felhasználásával, valamint új mintázatvizsgáló módszerek és szimulációs modellezés alkalmazásával megpróbáljuk az ismereteket megfelelően szintetizálni, és ezúton a társulásmintázatot és működést egymásra vonatkoztatva értelmezni.

A veszélyeztetett biodiverzitás megőrzése a Pannon ökorégióban: az ökológiai, morfológiai és genetikai diverzitás értékelése szentély jellegű és emberi tájhasználatnak kitett élőhelykomplexekben

A projekt célja az ökológiai, morfológiai és genetikai diverzitás felmérése szentély jellegű és emberi tájhasználatnak kitett, a Pannon ökorégióra jellemző élőhelykomplexekben. A genetikai diverzitás felmérése különböző molekuláris genetikai és morfológiai módszerekkel történik. A projekt várhatóan számos endemikus növény- és állatfaj genetikai diverzitását tárja fel. Ezek segítségével az emberi tájhasználat és a klímaváltozás hatására bekövetkező ökológiai és genetikai diverzitás csökkenés előrejelzése mind a szárazföldi, mind a vízi ökoszisztémák esetében lehetővé válik.