invázió

Táji szintű monitoring

A homokhátsági száraz élőhelyek növényzete és a környező táj összetétele közti kapcsolatot 16 db 5x5 km-es táji ablakban vizsgáltuk 2007-2009 között. A vizsgálat megismétlése a táj szintű változások nyomon követésére alkalmas. Jelenleg a parlag és az elsődleges gyepek ismételt mintavételezése folyik egy FK-OTKA pályázat keretében, 2019 és 2021 közt. Ennek során rögzítjük a jelenlegi használatot, a művelés típusát, és amennyiben az most is gyep, akkor megismételjük a növényzeti mintavételt (20m*20 m és 5m*5m-es mintavételi négyzetekben).

Parlagok helyi monitoringja

A fülöpházi felhagyott szántók és szőlők helyén a homoki növényzet spontán regenerációját 2000 óta követjük 40 db 4m*4m-es állandó mintavételi négyzettel. Ez a vizsgálat referenciaként is szolgál a restaurációs kezelések és az elsődleges homoki gyepek monitoringjához. Az eddigi felvételek időpontja: 2000, 2008, 2010, 2015, 2017, 2020 és 2023. Továbbiakban öt évenkénti monitoring tervezünk.

Gyepregeneráció leégett homoki fenyves és nyáras-borókás területén

Kunfehértó-Kéleshalom térségében 2007-ben nagy kiterjedésű tűz pusztított, ami védett nyáras-borókást és tájidegen (telepített) homoki fenyveseket is érintett. A tüzet követően 2008-ban indított, és azóta évente ismételt monitorozás keretében vizsgáljuk a homoki gyepek regenerációját (1) leégett borókák helyén és (2) leégett telepített fenyvesek helyén. A borókás területén 18 darab égett és 18 nem égett boróka körüli gyepet (és szomszédos referencia gyepet) vizsgálunk, 1m*1m-es és 5m*5m –es négyzetekben.

Selyemkóró irtás hatása felhagyott szántók restaurálására

Az inváziós fajok terjeszkedését napjainkban az élőhelypusztulás, és a fragmentáció mellett a biodiverzitást leginkább veszélyeztető tényezők között tartják számon. A restaurációs beavatkozások sikerét, a regenerációs folyamatokat gyakran gátolja a zavart homoki területek inváziós növényfaja, a selyemkóró (Asclepias syriaca L.) populációinak tömeges jelenléte.